TV spot és image film

CÉGES IMAGE FILM, TV SPOT? HOGYAN CSINÁLJAM?

Segédlet az Országos Középiskolás Diákvállalkozó Vetélkedő nevezési videóinak elkészítéséhez

Kedves Diákok, az alábbi néhány információval segítséget kívánunk nyújtani ahhoz, hogy a Diákvállalkozó vetélkedő nevezési videóit sikeresen el tudjátok készíteni. Itt nem igazán technikai segítségre gondolunk, hanem inkább arra, hogy bemutassuk, hogy tartalmilag mit jelentenek ezek a fogalmak.

MI AZ A TV SPOT?

Tulajdonképpen lényegét tekintve ez egy TV reklám.

Jellemzői: megjeleníttetése (és esetenként az elkészítése) igen drága (ezért inkább a multi cégek játszadoznak vele – és egymással – milliárdokért), nagyon sokszor kell leadni ahhoz, hogy hatást érjen el, korlátozott információ átadására ad lehetőséget. Illetve nagyon sokaknak már rettenetesen elegük van belőle (főleg, amikor filmeket szakítanak meg velük), ezért oda sem figyelnek rájuk.

Ha ez nem a kicsik és nem a kezdők játszótere, miért tettük be a feladatok közé mégis? Mert megnyílt egy új (Nektek már nem az…) „játszótér” az Internet, ahol némi módosulásokkal alkalmazhatóak azok az irányelvek, amelyek egy jó reklámfilmhez kellenek, illetve már elérhetőek azok a technológiák, amelyekkel olcsón jó minőségű film készíthető.

Mik ezek az irányelvek?

• Legyen rövid.
• Azonnal ragadja meg, és tartsa meg a figyelmet, úgy, hogy szinte észre sem veszed.
• Azt éreztesse veled, hogy „… ezt akarom…”, és erősítse meg bizonyítékokkal, hogy ez valóban jó ötlet.
• Adjon utasítást arra, hogy mit tegyél ahhoz, hogy megszerezd.

Nézzük egyenként.

Legyen rövid. Ezt betartani igen nehéz, majd meglátod. Mégis be kell zsúfolni a tartalmat 30-40 másodpercbe. (A mostani feladatnál 1 percbe.) Ennél hosszabb reklám film nem igazán tudja megtartani a figyelmet, és így célt sem ér, (ugyanakkor, ha a TV-ben kerül adásba jelentősen drágítja a dolgot).

Azonnal ragadja meg, és tartsa meg a figyelmet úgy, hogy szinte észre sem veszed. A figyelem akaratunktól független, önálló életet él (akkor terelődik el a leggyorsabban, amikor tanulni „szeretnél”…). Hogyan szerezhetjük meg egy lehetséges vásárló figyelmét egy pillanat alatt? Nos, ez az, amit minden hirdető szeretne, de igen nehezen tudja megvalósítani. Nehezíti a dolgot, hogy az emberek többségének annyira elege van a reklámokból, hogy azokat már szinte észre sem veszi. Ezért a reklámkészítők elkezdtek különböző trükköket alkalmazni. Röviden mutatunk néhány példát.

Érdekes sztori módszere. Ennek a lényege az, hogy egyszer csak egy történetbe csöppensz, ami felkelti az érdeklődésedet, és fenntartja azzal, hogy kíváncsivá tesz, hogy „ebből mi fog kisülni”. Mutatunk is erre néhány példát, amikkel nem a sörfogyasztásra buzdítunk Titeket, hanem azt mutatjuk meg, hogy miként lehet egy jó sztorival lekötni a nézők figyelmét:

Nekem is ez a problémám, módszere. Pl.: „Gyakran fáj a feje? Ha valakinek gyakran fáj a feje, akkor erre a mondatra önkéntelenül is odafigyel. (Utána jön a folytatás, hogy a szereplő, hogyan oldja meg ezt a problémát, ez már a figyelem fenntartási része.) Tökéletes példa erre az alábbi reklámfilm, mely nem csak a fejfájás problémát mutatja be, de ezt még a vicc, komikum módszerével is kiegészíti:

Nekem is ez a problémám, módszere kiegészítve a „Szakértői tanácsok” módszerével. Ennek a lényege, hogy egy „szakértő” el kezd egy ismeretterjesztő előadást tartani egy problémáról (legalábbis annak tűnik), amelyet ha a hallgató meghall – és azonosítja a problémát a sajátjával -, azonnal odafigyel rá. Ekkor még nem tudja, hogy ez egy reklám. Legfeljebb akkor foghat gyanút, amikor a szakértő elárulja, hogy ezt a problémát úgy lehet a leghatékonyabban megoldani, ha … terméket megvásárolja. És persze rögtön bizonyítékot is nyújt azzal, hogy elárulja, hogy „a világon a legtöbb szakértő ezt ajánlja”. Erre jó példa az alábbi rövid reklámfilm:

Vicc, komikum módszere. Pl.: olyan termékeknél, ami nem nagyon old meg problémát, élvezeti cikk is meg nem is, rengetegen rengeteget árulnak belőle, gyakran alkalmazzák, bár ez igen nehéz eset. Pl.: nézzetek meg a Neten sör reklámokat (…de nehogy kipróbáljátok, egyébként az egyik sör olyan, mint a másik, csak az egyik keserűbb…), sok zseniális akad közte (inkább a külföldieket nézzétek). Vagy például egy pirított kifli darabokat (mely valljuk be, nem egy bonyolult termék) áruló cég reklámja, amely azzal a magasröptű gondolattal kezdődik, hogy „Cinema gugu…”. A fontos, hogy lehetőleg egy érzelmi kapcsolatot kell kialakítani a vevő és a termék között, és a vevő akarja a terméket. Persze az is elegendő lehet, hogy kíváncsiságból kipróbálja, mert „ez az amit annyit reklámoznak”. A legjobb példa erre a Bake Rolls reklámja, mellyel már biztosan többször találkoztatok a tv-ben:

de a Bud light is jól alkalmazta ezt a módszert:

Azt éreztesse veled, hogy „… ezt akarom…”, és erősítse meg bizonyítékokkal, hogy ez valóban jó ötlet. Ezt az előzőekben már részben említettük. Egy probléma megoldásával azonosulva a leendő vevőben kialakulhat az az érzés, hogy ezt akarja, vagy érzelmi kötődés alakul ki közte és a termék között, vagy csak egyszerűen vágy alakul ki benne arra vonatkozóan, hogy ezt ő is akarja. A vevő döntése alapvetően érzelmi alapú lesz, ezért a reklámban meg kell próbálni arra hatni. Ugyanakkor a szerzés utáni vágy növekedésével egy időben el kezd növekedni a vevőben az az érzés és félelem – nagyobb mértékben mint a szerzés utáni vágy – hogy „nehogy átverődjek”. Ezt azonnal kezelni kell, Pl.: ügyfelek akik ezt már használták boldogan nyilatkozzák „minden amit eddig kipróbáltam vacak gagyi volt, de ez a… azonnal segített”. A másik lehetőség (amit már említettem), amikor egy szaktekintély elmondja, hogy a világ összes szaktekintélye szintén ezt ajánlja (velük ki mer vitatkozni) vagy „a legújabb tudományos – sőt laboratóriumi – kísérletek egyértelműen bebizonyították, hogy…”. Ez már fellebbezhetetlen…

Adjon utasítást arra, hogy mit tegyél ahhoz, hogy megszerezd. Minden előző erőlködés semmit nem ér, ha nem mondod meg, hogy mit tegyen ahhoz a leendő ügyfél, hogy megszerezze azt a terméket, amely eladásáért annyit küzdöttél. Pl.: „Keresse üzletünkben, a … címen”, vagy „Rendelje meg online, a www.sokkiskutyudragan.com weboldalunkon.” És persze hozzá kell tenni: „Az akció már csak a hét végéig tart, a készlet erejéig, ezért ne késlekedjen, rendelje meg azonnal!”.

Mindezt egy percben. Higgyétek el, jó móka, én már sokszor csináltam. Vágjatok bele azonnal!!! (J)

A KÖVETKEZŐ TÉMA AZ IMAGE FILM. MI IS AZ?

A helyzet az, hogy nincsen rá definíció, de a nevéből az adódik, hogy egy képet kell, hogy mutasson a vállalkozásról, méghozzá egy pozitív képet.

Ez a film hosszabb lehet, mint a TV spot, elsősorban a vállalkozás honlapján kell (lehet) elhelyezni.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ha a film hosszabb, mint 3-3,5 perc nem igen fogják végignézni. Kivéve persze akkor, ha a film részletes információkat ad a termékekről vagy szolgáltatásokról, és az érdeklődő kifejezetten és tudatosan erről akar gyorsan információkat szerezni. A film hossza ekkor sem szabad, hogy hosszabb legyen, mint 6-6,5 perc, mert az emberek kb. ennyi ideig tudnak folyamatosan egy témára összpontosítani. Erre jó példa a Székesfehérvári Alba Ipari Zóna image filmje, mely célzottan az ipari területek iránt érdeklődők számára készült:

A Richter Gedeon szintén élen jár ennek a technikának az alkalmazásában, itt egy példa tőlük egy 6 perces filmre, mely megfelelő minőségben ébreszt bizalmat az emberekben. Ugyanakkor beláthatjuk, hogy az ilyen hosszúságú filmeket a termék iránt konkrét érdeklődéssel rendelkező nézőinket tudjuk lekötni.

Leginkább a 3 perc körüli videó az, amit célszerű alkalmazni azzal a céllal, hogy akkor, ha elkezd valaki érdeklődni a cégünk, termékünk vagy szolgáltatásunk iránt, akkor ezt a kezdeti érdeklődést erősítsük azzal, hogy növeljük a bizalmat cégünk, termékünk vagy szolgáltatásunk iránt, éppen ezért kértünk a versenykiírásban Tőtelek is maximum 3 és fél perces image film elkészítését.

Tehát rögzítsük, ez a film azt a célt szolgálja, hogy növelje a bizalmat abban, akinek már valamilyen módon felkeltettük az érdeklődését. Ennek a bizalomnövelésnek pedig az a végső célja, hogy ügyfelünkké váljon, és vásároljon tőlünk.

Fontos, hogy pontosan tudjuk, és szem előtt tartsuk a célt, mert csak azért image filmet készíteni, mert másnak is van, értelmetlen. Nem sok eredményt tudunk elérni vele.

A tökéletes recept, amivel kiváló, nagyhatásfokú filmet készíthetsz: sajnos az nincs.

Célszerűen azonban fel tudunk sorolni pár dolgot, amelynek szemelőt tartásával egész jó film készíthető. Ebben a „receptben” lényeges elem, hogy nem tukmálja a cég magát és termékeit a látogatóra, hanem bemutatja magát egy olyan profiként, aki hatékonyan tud kezelni bizonyos problémákat, megold dolgokat, történetesen olyanokat, amelyekkel a látogató küzd, és persze erre bizonyítékot is szolgáltat. Tehát: önfényezés=0 , bizalomnövelés=100

Bizalomébresztés alkalmazására szintén a Richter Gedeontól szeretnénk egy példát mutatni, ami már jóval rövidebb az előző videónál:

Beépíthető elemek:

• A probléma: mi a fájdalma az ügyfélnek, mi okoz neki kellemetlenséget, mi a legjellemzőbb tünete, mi idegesíti legjobban, a problémában.
• a jó hír: ha fenti problémáid vannak, akkor ez az üzenet neked szól.
• Rövid ígéret: Ez a probléma megoldható (itt még nem szabad terméket vagy szolgáltatást említeni).
• A probléma súlyosságának hangsúlyozása, érzékeltetése, hogyha halogatja a megoldást, akkor a baj még nagyobb lesz.
• El kell mondani, hogy az amatőr megoldások – amit csak a hülyék alkalmaznak – nem jók, csak fokozzák a problémát.
• Csak egy profi megoldás létezik, nagyon megbánod, ha nem ezt választod
• Megszólaltatni olyan boldog ügyfeleket, akik először a „gagyi” módszerekkel próbálkoztak és csak egyre boldogtalanabbak lettek, majd rábukkantak az igazi megoldásra, ami elűzte minden gondjukat. Bizonyítani, hogy ha neki sikerült, akkor másnak is sikerülhet.
• Ajánlat: ha te a mostani nyomorúságos helyzetedből ebbe a kitűnő állapotba akarsz jutni, akkor nekünk van erre egy megoldásunk, ez ennyibe kerül, és persze erre szuper jó garanciát is vállalunk.
• Reakciót kérünk, azaz kérjük, hogy tegyen valamit (Pl.: hívjon minket ingyenes konzultációt biztosítunk stb.)

Természetesen ez csak egy példa, számos más jó megoldás is lehet. Lehet, hogy a teáltalad kitalált vállalkozásnál ez a recept nem is alkalmazható. Bátran engedd el magad, légy kreatív, gondolkozz a néző (vásárló) fejével.

GYAKORI HIBÁK

1. Túl hosszú a film

Az előzőekben bemutattuk, hogy mi a különböző célú filmek optimális hossza, és hogy miért, ezért ezt most tovább nem taglaljuk.

2. Az ügyvezető unalmasan és hosszan beszél arról (persze rossz minőségű hangfelvételen), hogy milyen műszaki paraméterekkel rendelkezik a termékük, miért jobb mint a konkurenciáé, és, hogy ők milyen profik ennek előállításában, illetve ebben a szolgáltatásban.
3. Látszik, hogy nagyon amatőr a felvétel, vacak a hangminőség. Az amatőrség látszata nem tesz jót a cégnek.
4. Profik által (nyilván drágán) előállított, kiváló kép és hangminőségű, színészekkel és statisztákkal előállított 10-15 perces filmecske, melyből csak az nem derül ki, hogy melyik az a cég akinek (ről) készült, és hogy az mivel foglalkozik.

Ha már kellően elrettentél, most jön a jó hír. Mindezt nem várjuk el tőled, csak inspirációt szerettünk volna adni a filmek elkészítéséhez. Ha van bármilyen ötleted, alkalmazd bátran.

Technikailag sem kell tökéletesnek lennie. A lényeg az, hogy gondolkozz rajta, csináld meg a legjobb tudásod szerint, és persze legyél bátor. Higgyétek el, a filmkészítés egy igen jó, érdekes szórakozás.

Jó szórakozást, sok örömet kívánunk.

A SZERVEZŐK

A leírás pdf formátumban az alábbi linken letölthető: << Letöltés >>